1. "Tojás"-logós busztáblák gyártása a BKV-nál

/1994. február - 2003. június/

I. A táblák gyártója és a szitázás eljárása

A BKV Budapest címeres kerek logója 1992 januárjában jelent meg, ám a táblagyártásban történő alkalmazására még két évet kellett várni. Az ilyen logóval ellátott (gyűjtői szakzsargonban csak "tojás-logósként" illetve "ovális logósként" emlegetett) táblákat 1994. február és 2003. június között készítették, 2000-ig a BKV szitaüzemében, 2000-től 2003-ig ismeretlen cégnél, szitázási eljárással.

A szitázott eljárás lényege, hogy egy fa / fém kereten vékony műanyagból készült lyukacsos szita van kifeszítve. Ez a szita be van vonva egy ún. fotóemulzióval,  amitől fényérzékennyé válik (hasonlóképpen a régi fotók előhívási technológiájához). Ezután egy hagyományos írásvetítő fóliára kinyomtatják a kívánt szöveget, majd beteszik az emulziózott szita alá. Ezt követően a szitához helyezik az üres táblaanyagot, és a szitán keresztül 2500W teljesítményű reflektorral vilagítanak rá sötét helyiségben. Ahol a fény érte a szitát, ott a szitaszemek bezáródnak, ahol szöveg volt ott nyitva marad es átmegy a festék. Minden egyes szín esetén külön kell szitát készíteni. A művelet befejeztével a szitát magas nyomáson kell kitisztítani.  (Információért köszönet Gutyán Gábornak)

A táblák anyagát tekintve két típust különíthetünk el:

 - 3 mm vastagságú kemény sico lemez ("kemény műanyag").

 - 2 mm vastagságú Kömatex habosított lemez ("puha műanyag")

II. A táblák külső oldalának karakter-típusairól általánosságban

A táblákon alapvetően öt féle karakter volt használatos:

          -> Helvetica: A szitaüzem a kezdettől (1975) használta ezt a karaktertípust, azonban a vessző és a számok vonatkozásában csak 1994-ben jelent meg a táblákon, és fokozatosan szorította ki a BKV-s számtípusokat. Több vélemény kialakult arra nézve, hogy a Helvetica típuson belül pontosan milyen karaktert alkalmaztak. Egyes vélemények szerint a Helvetica Bold, más vélemény szerint a Neue Helvetica Bold feleltethető meg a táblák feliratainak.

        -> BKV-s számtípus I. fajta : E fontjelzés nélküli karaktertípus valószínűleg a BKV szitaüzemében született meg 1975-ben, mivel a szövegszerkesztőkben nem található ennek megfelelő típus. A tojáskorszakban a táblák külső oldali járatszámánál találkozunk ezzel karaktertípussal, elsősorban a korai szériákon, mivel fokozatosan kiszorította a Helvetica Neue. A számokon kívül még egy egyedi vesszőtípus is ide sorolható.

         -> BKV-s számtípus II. fajta, mely szintén 1975-ben került kialakításra. A tojáslogós időszakban inkább belső - megállós - oldali járatszámként fordultak elő, eltekintve egy rövid időszaktól 1997-2000 között (lásd a korszakok között). Ennek sincsen font-neve, de az ún. Zürich betűtípus számkarakterei 80%-ban hasonlítanak rá. Ezt is fokozatosan kiszorította a Helvetica Neue.

               -> A "vastag betűs"-ként emlegetett - főként dél-pesti járatoknál - 1997-2001 között alkalmazott betűtípus, amit a BKV II. fajta járatszámmal alkalmaztak. A karaktertípus font-nevének meghatározása folyamatban van.

         -> Az ún. pufibetűs táblák típusa: az utolsó fél évben, 2003-ban készült táblák esetében fordult elő. A karaktertípus meghatározása folyamatban van.

              -> Helvetica Condensed: az utolsó fél évben, 2003-ban készült táblák külső oldala teljes egészében ezzel a betűtípussal készült.

Példák:

1.)

190-es tojáslogós, 1994-es kiadás, a korszakban megszokott kialakítással, azaz: a járatszám a BKV I. típus, a betűk Helvetica Neue / Bold karakterek.

2.)

A megállós oldal, ahogy az általában jellemző volt: a megállólista Helvetica, de a járatszám is a BKV II. típus:

 3.)
A Helvetica Condensed használata egy az egyben (elnyújtás, összenyomás és minden más utómunka nélkül) valósult meg:

 4.)

Fontos kiemelni, hogy jelzett karakterkészletek csak az alap-típusra mérvadóak: a korszakra mindvégig jellemző volt az összes típusnál, hogy a helykihasználástól függően kicsinyítették, nagyították, esetleg elnyújtották, vagy összenyomták a betűket. Jó példa erre ez a 135-ös tábla:

III. A táblák belső oldalának karakter-típusairól általánosságban

(ez a fejezet a későbbiekben lesz megírva)

IV. Elkülöníthető korszakok

A) Tojáslogós táblák gyártása BKV Damjanich utcai szitaüzemében (trolitelep) (1994. február - 1997. február)

1. A kék táblák időszaka (1994. február és március)

A tojás logó első megjelenése a busztáblák esetében az ún. kék táblák időszakához köthető. Ilyen táblát mindössze 9 viszonylatnál készítettek:

              frekventáltabb, belvárosi járatoknál: 1, 12, 86

              éjszakai járatoknál: 61É, 78É

              éppen ekkor induló járatoknál: 257, 297

              kakukktojásként pedig egy gyorsjáratra, a 136-osra is készült, itt azonban csak a megállós oldal lett sajátos kialakítású.

Általános jellemzők, minden kék tábláról elmondható (kivéve a 136-osról):

Érdekességként megemlíthető, hogy kék színnel készült egy balos tábla 197-esre, amelyet éppen ezekkel a táblákkal egy időben gyártottak le, s a megmaradt festék felhasználása folytán lett ilyen színű.

2./a Hagyományos kivitelű, kemény műanyagból készült tojáslogós táblák, dátumozással (1994. április - 1996. április)

A jól ismert klasszikus elrendezésű tojás logós táblák első két szériája még 1994 áprilisában készült el (ebben a hónapban még balos táblák is készültek) a 85-ös és 126-os vonalakra. E korszak általános jellemzői:

2./b Dél-pesti kivételek: puha műanyagból készült táblák (1995. március)

Az 1995 márciusában legyártott, néhány dél-pesti vonalra készült táblák puha (kömatex hab) alapúak voltak. Valószínűleg ez volt a kísérleti időszak, hiszen hamarosan - egy rövid időszak erejéig - kizárólagossá vált az ilyen táblák alkalmazása.

Az eddigi gyűjtés alapján ezek a táblák a következő viszonylatokon jelentek meg: 79A, 135, 193, 193A.

Valószínűleg több más dél-pesti járatra is készült ilyen, ám ezek sérülékenysége és a dél-pesti táblák ritkasága folytán eddig még nem kerültek elő.

3. Általánosan elterjedt, puha műanyagból készült táblák (1996. január - 1997. október)

FOLYT KÖV....

2. Sávos logós busztáblák gyártása a 2008-as paraméterkönyv előtt

/2003. június - 2008. augusztus/

I. A táblák gyártója

A BKV új típusú, sávos logója még 2001 őszén jelent meg, ám a táblagyártásban történő alkalmazására még majdnem két évet kellett várni, ez egyidejűleg gyártó cég cserét is jelentett. A sávos logós (gyűjtői szakzsargonban csak "újlogósként" emlegetett) táblákat 2003. július és 2008. május között a XXL-Papír Kft. készítette Debrecenben, a tojás-logós és balos táblákhoz hasonlóan továbbra is szitázási eljárással.

2008. áprilisától digitális nyomtatással készítettek táblákat a XIII. kerületi Reitter Ferenc utcában, a Gravoform Kft.-nél.

A táblák anyagát tekintve két típust különíthetünk el:

 - 3 mm vastagságú kemény sico lemez ("kemény műanyag").

 - 2 vagy 3 mm vastagságú Ongrofoam habosított lemez ("puha műanyag")

A táblákon használt betűtípus az Arial volt.

II. A táblák anyaga és belső oldala - elkülöníthető korszakok

1. 2003. július - 2005. augusztus

Az első újlogós tábla 2003 július-augusztusban, a 2003.06.16-án beinduló 132-es vonalra készült. A tábla az induláskor kiadott két tojáslogós széria apróbb hibáit korrigálta az átszállásokat illetően. A piros árnyalata sötétebb (hasonlóan a 2003 szeptemberi 176-oshoz), mint a később megszokott tábláknál.

Ebből az időszakból ismertek még táblák például a 61, 62-es vonalról, ezek gyártási ideje viszont csak azon információn alapul, hogy nem jelölik a szeptember indult 176-ost, ami lehet, hogy csupán figyelmetlenségből maradt le.

Általános jellemzők:

   -> Kemény műanyagból készült táblák,

   -> A logó Rt-s, középen helyezkedik el (kivéve a környéki járatoknál, ahol a tájékoztató szöveg miatt alulra került, illetve néhány 2005 nyarán készült táblánál pl. 6É),

   -> Átszállási "kapcsolatok" kifejezéssel.

2. 2005. szeptember - 2006. január

Általános jellemzők:

   -> Kemény műanyagból készült táblák,

   -> A logó Rt-s, középen, de a tábla alsó részén helyezkedik el,

   -> Átszállási "lehetőségek" kifejezéssel

3. 2006. február - 2006. május

Általános jellemzők:

   -> Kemény műanyagból készült táblák,

   -> A logó Zrt-s, a tábla alsó részén helyezkedik el,

   -> Átszállási "lehetőségek" kifejezéssel.

4. 2006. szeptember - 2007. május

Általános jellemzők:

   -> Puha műanyagból készült táblák,

   -> A logó Zrt-s, a tábla alsó részén helyezkedik el,

   -> Átszállási "lehetőségek" kifejezéssel.

   -> Dátumozás nélkül

5. 2007. június - 2008. január

Általános jellemzők:

   -> Puha műanyagból készült táblák,

   -> A logó Zrt-s, a tábla alsó részén helyezkedik el,

   -> Átszállási "lehetőségek" kifejezéssel,

   -> Dátumozással a jobb felső sarokban (kivétel: 46-os első széria 2007 augusztusában).

2007. szeptemberétől megjelennek az átszállásokban a Volán és MÁV-járatok is.

6. 2008. január - 2008. május

Általános jellemzők:

   -> Kemény műanyagból készült táblák (januárban még volt puha is),

   -> A logó Zrt-s, a tábla alsó részén helyezkedik el,

   -> Átszállási "lehetőségek" kifejezéssel,

   -> Dátumozással a jobb felső sarokban.

7. 2008. április - 2008. július

Általános jellemzők:

   -> Kemény műanyagból készült táblák,

   -> Szitázás helyett digitális nyomtatás, de továbbra is közvetlenül a táblára

   -> Új típusú megállólista

   -> A logó Zrt-s, a tábla alsó részén helyezkedik el,

   -> Átszállási "lehetőségek" kifejezéssel,

   -> Dátumozással a jobb felső sarokban.

8. 2008. augusztus

Közvetlenül az új paraméterkönyv előtti időszakban  egyetlen "régi" járatra készült matricás széria:

III. A táblák külső oldala - Elkülöníthető korszakok

A táblák külső oldalán is mindvégig Arial betűtípust használtak, bár néhány apró módosítást fel lehet fedezni a korszakok között

 -> 2003-ban, a "szárnypróbálgatás" időszakában találkozhatunk a szokásosnál jóval kisebb (pl. 132, 176) feliratokkal és járatszámmal is:

Ráadásul itt a középre igazítás is elmaradt.

 -> a 2005 augusztusáig készült tábláknál (de kiemelten a 2003 év végi tábláknál) előfordul, hogy a betűk néhány miliméterrel nagyobbak, és nincsenek összenyomva vízszintesen. Ezután egységesen minden járatnál egy kisebb, összenyomottabb verzió fordul elő (a járatszámban elvétve van csak változás):

A 31-es esetében például a a járatszám nem változott, a feliratok igen.

- > 2006 őszétől 2007 elejéig, a FOK-GYEM kijelzők fokozatos meghibásodása, illetve a táblás járművel pótlások esetére puha műanyagból készített egy ismeretlen gyártó igen sok táblát. Ezek általános jellemzői:

       1. Olyan viszonylatokon alkalmazták, ahol egyébként normál esetben kijelzős járművek közlekedtek.

       2. Megállós oldaluk üresen maradt.

       3. Matricára DIGITÁLIS nyomtatással készültek, laminálva.

       4. A betűk és járatszám az egykori tojáslogós tábláknál használt Helvetica Bold típussal készültek, igen kis méretben.

-> 2006 második felétől egyre inkább jellemző, a digitális nyomtatással (0804-től) pedig általánossá válik, hogy a helykihasználás érdekében kis mértékben összenyomják-elnyújtják a feliratokat és időnként a járatszámot is, így a típusok sokszínűsége megnő. A kiinduló alap ekkor is az Arial marad.

Első példa: A 67V feliratainak változása a digitális nyomtatás megjelenésekor, a kétsoros kiírás érdekében (alul). A járatszám itt nem változott

Második példa: Az 56-os esetében a járatszám is függőlegesen nyújtottá, vízszintesen összenyomottá válik (alul).